Nyisd meg a telefonod fotókönyvtárát, és egymástól teljesen eltérő élethelyzetek keverékét látod. Egy útlevélmásolat, amelyet a telefonoddal fotóztál le. Adódokumentumok, amelyeket asztali gépen szkenneltél be. Egy szerződés, amelyet egy kávézóban írtál alá táblagépen. Az érzékeny fájljaid nem tisztelik az eszközhatárokat, a védelmükre épített alkalmazások többsége viszont igen.

Ha rákeresel a „biztonságos mappa” vagy „fotószéf” kifejezésre bármelyik alkalmazásboltban, szinte minden találat egyetlen operációs rendszerre korlátozódik. Pontosan ezt a rést hivatott bezárni egy valóban platformfüggetlen, titkosított széf.

Az egyetlen eszköz csapdája

Rengeteg széffunkció kiváló a maga nemében, mégis csak egyetlen platformon létezik.

A Samsung Secure Folder valódi, Knox által támogatott titkosítás, de kizárólag Samsung Galaxy készülékeken érhető el. Ha iPhone-ra vagy másik Android-márkára váltasz, nincs exportálási útvonal; a fájlok ott maradnak a régi telefonon. Az Apple Rejtett albuma elrejti a fotókat a hétköznapi görgetés elől iPhone-on, de nem jelent titkosítást, és Windowson vagy Androidon egyáltalán nem létezik. A legtöbb alkalmazásbolti „fotószéf” alkalmazás pedig nem más, mint egy rejtett mappára rácsavarozott, egyplatformos PIN-képernyő, amely abban a pillanatban használhatatlanná válik, ahogy eszközt váltasz.

Ezek egyike sem rossz ötlet. Egyszerűen csak félmegoldások, mert egy adott telefonra tervezték őket, nem pedig magukra a fájlokra.

Miért vándorolnak a fájlok az eszközök között?

Gondold végig, merre jár egy érzékeny fájl egy átlagos héten:

  • A telefonon keletkezik. Egy fotó egy dokumentumról, egy igazolványról vagy egy jegyzetekkel teli tábláról, amelyet nem szánsz a nyilvánosságnak.
  • A laptopon szerkeszted vagy rendszerezed. Körbevágod, átnevezed, beteszed egy mappába a hasonló fájlok mellé, esetleg csatolod egy e-mailhez.
  • Valahol egészen máshol készítesz róla biztonsági mentést. Egy második számítógépen, egy munkahelyi gépen vagy egy olvasásra használt táblagépen.

Egy olyan széf, amely kizárólag azon az eszközön fut, ahol a fájl megszületett, pontosan egyetlen láncszemet véd ebben a folyamatban. A másik kettő ott marad védtelenül, ahol a fájl éppen pihen, mert a széfalkalmazás már nem követte oda.

Ugyanebben a láncban van egy második, eszközök közötti súrlódás is, amelynek semmi köze a titkosításhoz. Az iPhone alapértelmezés szerint HEIC formátumban menti a fotókat, amelyet a telefon natívan olvas, de számos Windows PC, régebbi Android-telefon és webes feltöltőűrlap nem. A fotó gond nélkül megteheti az utat a telefonról a laptopra, ott azonban mégsem hajlandó megnyílni — még mielőtt egyáltalán felmerülne az adatvédelem kérdése. Az ingyenes HEIC–JPG átalakítónk pontosan ezt a problémát oldja meg közvetlenül a böngészőben, feltöltés nélkül, így a széfedbe (vagy bárhová máshová) kerülő fájlt a lánc minden egyes eszköze ténylegesen meg tudja nyitni.

Mit követel meg valójában a platformfüggetlen titkosítás?

Az, hogy egy alkalmazás négy áruházban is megtalálható, nem ugyanaz, mint amikor a lényegi szempontok szerint platformfüggetlen. A mérce magasabban van annál, mint hogy „az alkalmazás Windowson is elindul”:

  • Ugyanaz a titkosítás minden platformon. Nem erős titkosító algoritmus iOS-en, és gyengébb pótmegoldás Windowson csak azért, mert arra a platformra kevesebb fejlesztői figyelem jutott.
  • Mindenhol ugyanúgy származtatott kulcs. Ha az Androidon történő feloldás más mechanizmust használ, mint a Macen történő feloldás, akkor két külön széfet építettél közös felhasználói felülettel, nem pedig egyetlen széfet.
  • Sem a kulcsot, sem a nyílt szöveget nem tárolja szerver. Abban a pillanatban, hogy egy központi szerver hangolja össze a széfedet az eszközök között, az a szerver válik az egyetlen támadási ponttá, amelyet feltörhetnek, hatósági idézéssel kikérhetnek, vagy amely egyszerűen leállhat.

Az a széf, amely mindhárom pontot helyesen valósítja meg, képes együtt mozogni a fájljaiddal. Amelyik bármelyiket elvéti, az valójában egy egyplatformos széf platformfüggetlen marketingoldallal.

Hogyan kezeli ezt a Vaultine?

A Vaultine az alapoktól kezdve platformfüggetlennek épült, nem utólag portolták:

  • iPhone, Mac, Android és Windows. Ugyanaz a széf, ugyanaz a titkosítás, mind a négyen.
  • Minden fájl egyedileg titkosítva. Minden egyes fájl saját AES-256 kulcsot kap — amely a mintádból vagy a PIN-kódodból származik —, még mielőtt eltárolódna.
  • Nincs fiók, egyik platformon sem. Nincs regisztráció és nincs szinkronban tartandó bejelentkezés, így nincs mit eltéríteni, és egy szerverfeltörés sem tud mit felfedni.
  • A te fájljaid, a te szinkronizálási döntésed. A széf alapértelmezés szerint a saját eszközödön él. Ha azt szeretnéd, hogy kövessen az eszközeid között, szinkronizálhatod a saját Dropboxodon keresztül, ahová kizárólag a titkosított szöveg kerül fel, nyílt szövegű másolat soha.
  • Ugyanazok a védelmi funkciók mindenhol. A Decoy Vault és Duress Vault pontosan ugyanúgy működik, függetlenül attól, melyik eszközt tartod a kezedben, amikor szükséged van rájuk.

Ez a „platformfüggetlenség” valódi próbája: ha holnap egy másik eszközön nyitod meg a széfet, nem a ma felépített széf kisebb, idegenebb változatát kapod. Hanem pontosan ugyanazt a széfet.

A lényeg

Egy olyan széf, amely csak egyetlen eszközt véd, csak addig védi a fájlt, amíg az azon az eszközön marad — ez pedig a gyakorlatban nem túl hosszú idő. A fotó átkerül a laptopra. A dokumentumot átküldöd e-mailben egy második gépre. Abban a pillanatban, hogy ez megtörténik, az egyplatformos széf többé nem tud mit kezdeni vele.

Kezdd a legfontosabb fájlokkal, és vidd magaddal ugyanazt a zárat minden eszközre, amelyre eljutnak.