Nem a titkosítás a kérdés

A Cryptomator egyetlen ígéretre épül: titkosíts egy mappát az eszközödön, szinkronizáld a titkosított adatokat a már használt felhőszolgáltatódhoz, és akadályozd meg, hogy a szolgáltató belelásson a fájljaidba.

Ez az összehasonlítás tehát nem arról szól, hogy ki titkosít jobban. Hanem arról, hogy az egyes alkalmazások valójában mitől védenek meg.

Egy mappa titkosítása vs. egy ember védelme

A Cryptomator alapegysége a mappaként működő széf: létrehozol egy széfet egy Dropbox- vagy Google Drive-mappán belül, felcsatolod, és minden, amit belehelyezel, titkosítódik a szinkronizálás előtt. Egyetlen aggodalomra tervezték: arra, hogy a felhőszolgáltató ne lássa a titkosítatlan adatokat.

Ez teljesen más felépítés, mint amikor „valaki épp most kéri, hogy oldjam fel a telefonomat”. A Cryptomatorban nincs külön kód, amely csali széfet nyitna meg vagy bármit is törölne — legfeljebb annyit tehetsz, hogy tetszőleges számú széfet hozol létre, de egyik sincs arra felkészítve, hogy nyomás alatt megmutasd, vagy parancsra megsemmisítsd.

A Vaultine Decoy Vault funkciója egy második kódra nyílik meg, és egy olyan széfet mutat, amelyet előre feltöltöttél ártalmatlan fájlokkal. A Duress Vault egy harmadik kódra nyílik meg, egy üres széfet mutat, és közben törli a valódi széfjeidet. Amint ez megtörtént, ez a széf válik a fő széfeddé, így nem marad utána üres váz, amit meg kellene magyaráznod. Mindkettő tudatos, előre előkészített funkció, nem pedig annak a mellékhatása, hogy „egynél több széfet is létrehozhatsz”.

Mit tapasztalnak a saját értékelői

A Cryptomatorral kapcsolatos leggyakoribb friss panasz — nagy fölénnyel — az, hogy a széf nem nyílik meg: szinkronizálási hibák, hitelesítési végtelen ciklusok a Fájlok alkalmazással, üres képernyők egy frissítés után. Ez egybevág az alkalmazás felépítésével: az operációs rendszer fájlszolgáltatói integrációjára támaszkodik, hogy a titkosított széf hétköznapi mappaként viselkedjen, és a friss negatív értékelők egyharmadánál pontosan ez az integrációs réteg hibásodott meg.

Egy ritkább, de annál súlyosabb téma: a fájlok bélyegképei egy pillanatig még láthatók maradtak a Fájlok alkalmazásban, miután a széfet elvileg már zárolták. Ez a konkrét kockázata annak, ha a visszafejtett tartalmat egy dedikált megjelenítő helyett egy általános célú fájlböngészőn keresztül jelenítik meg.

A Vaultine mindkettőre felépítésbeli választ ad. Nincs fájlszolgáltatói réteg, ami elromolhatna, mert a széf magán az alkalmazáson belül nyílik meg. A beépített megjelenítő pedig azt jelenti, hogy a fotók, videók és PDF-ek soha nem kerülnek át a Findernek, a Fájlok alkalmazásnak vagy azok bélyegkép-gyorsítótárának — a Vaultine-on belül nyílnak meg és ott is maradnak.